-
1 ἐξ-αιρέω
ἐξ-αιρέω (s. αἱρέω, ἐξῃρήσατο Ar. Th. 760, ἐξαιρήσωνται Aristid.), herausnehmen; – 1) Etwas von seinem Orte wegnehmen, aus Etwas herausnehmen, λέβητος ἔξελε Pind. Ol. 1, 26; Ggstz ἐντιϑέναι Plat. Crat. 414 d, wie ἐπεμβάλλειν 399 a; öfter γράμματα, z. B. τὸ δέλτα τοῠ ὀνόματος 413 e; οὓς ἐγὼ ἔκ τε τοῦ λέγειν καὶ τοῦ γράφειν ἐξαιρῶ Theaet. 162 d; ὁ φοίνιξ, ὅϑεν ἐξαιρεϑείη ὁ ἐγκέφαλος Xen. An. 2, 5, 21; οἴακας ἐξῃροῦμεν νεώς Eur. I. T. 1357; ἐξελοῦσ' ὡς καρδίαν ἀλεκτόρων Aesch. Eum. 861; von der Herausnahme der Eingeweide des Opferthieres, κοιλίην, νηδύν, Her. 2, 40. 87; τὰ ἱερὰ ἐξῃρημένα Xen. An. 2, 1, 9. – Med., sich, für sich Etwas herausnehmen; φαρέτρης ἐξείλετο πικρὸν ὀϊστόν Il. 8, 323; οἰωνοί, οἷσί τε τέκνα ἀγρόται ἐξείλοντο, denen Landleute die Jungen ausnahmen, Od. 16, 218; τὰ μεγάλα ἱστία, die Segel einziehen, Xen. Hell. 1, 1, 13; – τὰ φορτία, die Schiffsladung aus dem Schiffe herausnehmen u. ans Land schaffen, ausladen, τὰ ἀγώγιμα Xen. An. 5, 1, 16, Thuc. 8, 90; Dem. 56, 10 ἐξαιρεῖται τὸν σῖτον ἐν τῇ Ῥόδῳ καὶ ἐκεῖ ἀποδίδοται; ib. 3 u. 35, 13; Lycurg. 18 u. öfter. Auch das pass. so, κέραμος ἐξαιρεόμενος ἐν Αἰγύπτῳ, der dort ausgeladen, nach Aegypten eingeführt wird, Her. 3, 6. – 2) übh. wegnehmen, entfernen, beseitigen, auch von Gemüthsaffecten; εὖ πατρὸς ἐξεῖλον φόβον Eur. Phoen. 991; ἐξέλοιμεν ἀλλήλων τὴν ἀπιστίαν, das Mißtrauen entfernen, Xen. An. 2, 5, 21; ὀρϑῶς ἂν ἐξαιροῖμεν τοὺς ϑρήνους τῶν ὀνομαστῶν ἀνδρῶν, wie τοὺς ὀδυρμούς, die Klagen um die Männer aufheben, Plat. Rep. III, 387 ce; τὴν ἄγνοιαν Legg. VI, 771 c; ἐνόντα ἔρωτα Conv. 186 d; τὰς δόξας Soph. 230 d; ἁμαρτίας ἐξῃρημένης Charm. 171 e; φόβους πολιτῶν Isocr. 2, 23; λόγοις τὰς διαφοράς 12, 165. – Auch im med., ἐξελέσϑαι ὑμῶν τὴν διαβολήν Plat. Apol. 19 a, τέρψιν βίου Eur. Alc. 347; νεῖκος πατρός, aufheben, Med. 904, ὁ ϑεὸς ἐξαιρούμενος τὸν νοῠν τούτων Plat. Ion 534 c, wie τοῠ μὲν φρένας ἐξέλετο Ζεύς, den Verstand nehmen, Hes. Sc. 89, Il. 17, 470 u. öfter, auch Γλαύκῳ φρένας ἐξέλετο Ζεύς, 6, 234; mit dem Nebenbegriffe des gewaltsamen Entreißens, ἐξελέσϑαι τινὰ ϑυμόν 15, 480. 17, 678; in tmesi, ἐκ ϑυμὸν ἑλέσϑαι 11, 381; ἐκ δέος εἵλετο γυίων Od. 6, 140; τί τινος, Il. 19, 137. 24, 754 Od. 11, 201. So, rauben, Aesch. Suppl. 924; μὴ 'ξέλῃ τὰ φίλτατα Soph. Bl. 1199; βίᾳ γυναῖκα τήνδε σ' ἐξαιρήσεται Eur. Alc. 79, dgl. I. A. 972; Ar. Par 316. 443. Aehnlich ἐξελέσϑαι τοῦ πολέμου Pol. 1, 11, 11; ἐκ τῶν κινδύνων Dem. 18, 90, im Psephisma, den Gefahren entreißen; οὔτε γὰρ τὸ γνῶναι καὶ δοκιμάσαι τὸ βέλτιστον ἐξελέσϑαι δύναιτ' ἂν ὑμῶν οὐδὲ εἷς, das kann euch Keiner entreißen, Dem. 24, 37; βίας τοὐς ἀδικουμένους Plut. Rom. 6. – Auch im pass., ἐξαιρε ϑέντες τὸν Δημοκήδεα, denen Demokedes entrissen worden, Her. 3, 137; vgl. Thuc. 6, 24 τὸ ἐπιϑυμοῠν τοῠ πλοῦ οὐκ ἐξῃρέϑησαν, die Lust wurde ihnen nicht genommen, wie ἐξαιρεϑέντας ἀδικίαν ὑπὸ τοῦ διδασκάλου, denen vom Lehrer die Ungerechtigkeit benommen, die davon befreit sind, Plat. Gorg. 519 d. – Bes. merke man – a) ἐξαιρεῖσϑαί τινα εἰς ἐλευϑερίαν, in libertatem vindicsre, Lys. 23, 9 Dem. 10, 14 u. öfter bei den Rednern, womit Her. 3, 137 zu vergleichen, ἄνδρα δραπέτην γενόμενον ἐξαιρέεσϑε; ä. Pol. 1, 36, 5. – b) eine Ausnahme machen mit Etwas, ausnehmen, bei Seite setzen; μητέρας ἐξελόντες, mit Ausnahme der Mütter, Her. 3, 150; Σιμμίαν ἐξαιρῶ λόγου, den S. nehme ich aus, Plat. Phaedr. 242 b, vgl. Rep. VI, 492 e; ὅταν ἑαυτὸν ἀεὶ ἀναίτιον ἐξαιρῇ Legg. V, 726 b; Sp; ἐξελόντες τὰς ἀντιμοιρίας, von der Erbschaft bei Seite legen, Dem. 36, 8; ἐξειλόμεϑα τὴν οἰκίαν εἰς ἔκτισιν προικός 40, 56; τὸ μέσον τούτων ἐξεῖλες, du hast es übergangen, 23, 36. – c) mit Gewalt austreiben, τοὺς κατοικημένους Her. 5, 16; austilgen, vernichten, sowohl mit dem Namen der Einwohner, Her. oft, als τὴν πόλιν, von Grund aus zerstören, 1, 103. 8, 111 u. oft; auch στρουϑούς, σφῆκας, 1, 159; Xen. Hell. 4, 2, 12. So Eur. πόλεις Tr. 892; τοὺς Ἡρα-κλείους παῖδας Herc. Fur. 39; ϑῆρας χϑονός Hipp. 18; φϑίνοντα Λαΐου ϑέσφατ' ἐξαιροῠσιν ἤδη, VLL. ἀφανίζουσιν, die Orakel zu Schanden machen, Soph. O. R. 908; οἰκίας καὶ πόλεις κατ' ἄκρας ἐξαιρεῖν Plat. Legg. X, 909 b; πόλιν ἐξελεῖν, erobern, Thuc. 4, 69; Xen. Hell. 2, 2, 19; τὰ χωρία Dem. 33, 115; D. Hal. 8, 86 u. a. Sp. – 3) aus einer Anzahl herausnehmen, auswählen, auslesen, ἥν οἱ Ἀχαιοὶ ἔξελον Il. 11, 627, die sie für ihn auswählten, ihm bestimmten, wie κούρην, ἣν ἄρα μοι γέρας ἔξελον 16, 56; im med., für sich auswählen, 9, 129; ταύτας ἐξείλεϑ' αὑτῷ κτῆμα καὶ ϑεοῖς κριτόν Soph. Tr. 244; δῶρον O. C. 546; ἐπειδὰν ϑεοῖσιν ἀκροϑίνι' ἐξέλῃς Eur. Rhes. 470; τέμενος βασιλεῖ Her. 4, 161; γέρεα 2, 168; κλήρους τοῖς ϑεοῖς ἱερούς Thuc. 3, 50; Xen. Cyr. 4, 5, 51. 7, 5, 35 u. öfter; ἱερὰ καὶ ἀγορὰν ἐξῃρῆσϑαι ϑεῶν Plat. Legg. VIII, 848 d; auch εἰς τὸν κόσμον, Alc. I, 123 c; – ἐξαραιρημένος, geweiht, Her. 1, 148.
-
2 ἀπ-ερείδω
ἀπ-ερείδω (s. ἐρείδω), stützen auf etwas, act. erst Sp., ὅταν ἀπερείδωσι τὰς ὄψεις, den Blick heften, Plut. Symp. 5, 7, 3; πρός τι, auf etwas, Luc. enc. Dem. 17; intr., ἔνϑα ἂν ἡ ὄψις ἀπερείδῃ, wo der Blick haftet. – Gew. med., sich ganz auf etwas stützen, τοῖς μέλεσιν ἀπερειδόμενοι, κώλοις, Plat. Conv. 190 a Tim. 44 e, u. öfter; auch Sp., πείσμασιν ἀγκύρας ἀπερείδεται ναῦς Archimel. 1 ( App. 15); εἴς τι Plat. Rep. VI, 508 d; ἔν τινι Xen. de re equ. 10, 7; häufiger bei Folgdn, ἐπίτι Pol. 28, 17; πρὸς τὴν πίστιν 12, 11, auf etwas fußen; τοὺς ὀδυρμοὺς ἐπὶ τὴν τύχην, dagegen richten, Plut. de superst. 7; ὄψιν εἴς τι, den Blick auf etwas werfen, Luc. Icarom. 12; ähnl. ἐλπίδας, ὀργὴν εἴς τινα, seinen Zorn auslassen, Pol. 25, 5. 1, 69; πληγάς, ϑυμόν, Plut.; δυςμένειαν πρός τινα Aristid. 7; τὴν ἄγνοιαν ἐπὶ τοὺς αἰτίους, sein Versehen auf die Schuldigen schieben, Pol. 38, 1; χάριν ἐπί τινα 24, 3; τὴν λείαν εἰς τόπον, deponiren, 3, 92; Call, Del. 120 ἐν οὔρεσιν ὠδῖνας ἀπηρείσαντο λέαιναι, gebären, euixae sunt. Das perf. ἀπηρεῖσϑαι ist Pol. 3, 66, τὰς δυνάμεις εἰς ἀσφαλὲς ἀπηρεῖσϑαι νομίζων, nicht nothwendig pass. zu nehmen; vgl. 3, 109 ἡ πατρὶς πᾶσαν προϑυμίαν καὶ δύναμιν εἰς ὑμᾶς ἀπήρεισται, hat sie in eure Hände gelegt.
-
3 απερειδω
преимущ. med.1) упирать, устремлятьτέν ὄψιν πρός τι Luc. — вперить взор в кого-л.;
med. — быть устремленным, покоиться (ἔνθα ἂν ἥ ὄψις ἀπερείδῃ Luc.)2) med. упираться, опираться(τινί Plat., Arst., ἔν τινι Xen., εἴς τι Plat., πρός τι Arst. и ἐπί τι Polyb.)
εἴς τινα ἀ. Polyb. — полагаться на кого-л.;εἰς ἀσφαλὲς ἀπηρεῖσθαι νομίζειν Polyb. — считать себя в безопасности3) med. обращать, направлять, устремлять(ὀργέν εἴς τινα Polyb.; τοὺς ὀδυρμοὺς ἐπὴ τέν τύχην Plut.)
4) med. складывать(τέν λείαν εἰς τοιοῦτον τόπον Polyb.)
5) med. возлагать(ἐλπίδας εἴς τινα, τέν ἄγνοιαν ἐπὴ τοὺς αἰτίους Polyb.)
-
4 οἶκτος
A pity, compassion,οἶ. δ' ἕλε λαὸν ἅπαντα Od.2.81
, cf. 24.438 ; οἶ. τις ἴσχει ἀποκτεῖναι a feeling of pity prevents him from.., Hdt.5.92.γ, cf. Th.3.40 ;οἴκτου πλέως S.Ph. 1074
;ἔχειν οἶκτον φρενί Id.Aj. 525
;ἐμοὶ γὰρ οἶ. δεινὸς εἰσέβη Id.Tr. 298
;ἐμοὶ μὲν οἶ. δεινὸς ἐμπέπτωκέ τις Id.Ph. 965
;θνητοὺς.. ἐν οἴκτῳ προθέμενος A. Pr. 241
;δι' οἴκτου ἔχειν τινά E.Hec. 851
;εἰσῆλθέ μ' οἶ. εἰ.. Id.Med. 931
: c. gen. objecti, compassion for..,πόθος καὶ οἶ. τῆς πόλιος Hdt.
1.165, cf. E.Hec. 519 : in A.Supp. 486, οἰκτίσας ἰδών (Herm.) shd. be read for οἶκτος εἰσιδών.2 lamentation, piteous wailing, Simon.4.3 ;οἶ. οὔτις ἦν διὰ στόμα A.Th.51
;τόνδε κλύουσαν οἶ. Id.Ch. 411
(lyr.) ;οἶκτον [οἰκτρὸν] ἀΐων Id.Supp.59
(lyr.) ;κλύω τινὸς οἴκτου S.Tr. 864
;οὐκ οἴκτου μέτα Id.OC 1636
: pl., παθόντος οἴκτοις by the wailings of the sufferer, A.Supp. 386 (lyr.) ;ἄϊον οἴκτους οὓς οἰκτίζῃ E.Tr. 155
(anap.) ;τοὺς ὀδυρμοὺς ἐξαιρήσομεν καὶ τοὺς οἴ. Pl.R. 387d
;οἴκτων λήγετε E.Ph. 1584
, cf.And.1.48, Pl.Ap. 37a,Lg. 949b. -
5 ἐξαιρέω
ἐξ-αιρέω, herausnehmen; (1) etwas von seinem Orte wegnehmen, aus etwas herausnehmen; von der Herausnahme der Eingeweide des Opfertieres; sich, für sich etwas herausnehmen; οἰωνοί, οἷσί τε τέκνα ἀγρόται ἐξείλοντο, denen Landleute die Jungen ausnahmen; τὰ μεγάλα ἱστία, die Segel einziehen; τὰ φορτία, die Schiffsladung aus dem Schiffe herausnehmen u. ans Land schaffen, ausladen; pass., κέραμος ἐξαιρεόμενος ἐν Αἰγύπτῳ, der dort ausgeladen, nach Ägypten eingeführt wird. (2) übh. wegnehmen, entfernen, beseitigen, auch von Gemütsaffekten; ἐξέλοιμεν ἀλλήλων τὴν ἀπιστίαν, das Misstrauen entfernen; ὀρϑῶς ἂν ἐξαιροῖμεν τοὺς ϑρήνους τῶν ὀνομαστῶν ἀνδρῶν, wie τοὺς ὀδυρμούς, die Klagen um die Männer aufheben; νεῖκος πατρός, aufheben; τοῠ μὲν φρένας ἐξέλετο Ζεύς, den Verstand nehmen; mit dem Nebenbegriffe des gewaltsamen Entreißens, ἐξελέσϑαι τινὰ ϑυμόν; rauben; ἐκ τῶν κινδύνων, den Gefahren entreißen; οὔτε γὰρ τὸ γνῶναι καὶ δοκιμάσαι τὸ βέλτιστον ἐξελέσϑαι δύναιτ' ἂν ὑμῶν οὐδὲ εἷς, das kann euch keiner entreißen. Auch im pass., ἐξαιρεϑέντες τὸν Δημοκήδεα, denen Demokedes entrissen worden; τὸ ἐπιϑυμοῠν τοῠ πλοῦ οὐκ ἐξῃρέϑησαν, die Lust wurde ihnen nicht genommen, wie ἐξαιρεϑέντας ἀδικίαν ὑπὸ τοῦ διδασκάλου, denen vom Lehrer die Ungerechtigkeit benommen, die davon befreit sind. Bes. (a) ἐξαιρεῖσϑαί τινα εἰς ἐλευϑερίαν, in libertatem vindicsre. (b) eine Ausnahme machen mit etwas, ausnehmen, bei Seite setzen; μητέρας ἐξελόντες, mit Ausnahme der Mütter; Σιμμίαν ἐξαιρῶ λόγου, den S. nehme ich aus; ἐξελόντες τὰς ἀντιμοιρίας, von der Erbschaft bei Seite legen; τὸ μέσον τούτων ἐξεῖλες, du hast es übergangen. (c) mit Gewalt austreiben; austilgen, vernichten; τὴν πόλιν, von Grund aus zerstören; ἀφανίζουσιν, die Orakel zu Schanden machen; πόλιν ἐξελεῖν, erobern. (3) aus einer Anzahl herausnehmen, auswählen, auslesen; für sich auswählen; ἐξαραιρημένος, geweiht -
6 ἀπερείδω
2 intr., = [voice] Pass.,ἔνθα ἡ ὄψις ἀπερείδῃ Luc.DDeor.20.8
; but,II used by earlier writers in [voice] Med. with [tense] pf. [voice] Pass. in med. sense, support oneself upon, rest upon, ἀ. ἐν τῷ χαλινῷ, of a horse, lean upon the bit, X.Eq.10.7;ὀκτὼ τοῖς μέλεσι ἀ.
supporting himself on..,Pl.
Smp. 190a, cf. Ti. 44e, Arist.PA 684a3; πείσμασιν, of a ship, Archimel. ap. Ath.5.209d, al.;ἀ. εἰς τοῦτο
to be fixed steadily on..,Pl.
R. 508d; εἰς ἓν κεφάλαιον ἀ. rest entirely on.., ib. 581a;ἀ. ἐπί τι
rely on,Plb.
28.20.8;πρὸς τὴν γῆν Hp.Art.52
: abs., Arist.IA 705a9.III [voice] Med. in act. sense, ἀ. εἰς τοῦτο [τὸ οὖς] X.Cyn.5.32;τὴν χεῖρα πρός τινα Plu.Sull.35
;τὰς ὄψεις εἴς τι Id.2.521d
; ἀ. ἐλπίδας εἴς τινα, ἐπί τινα, fix one's hopes upon one, Plb.23.5.3, 28.2.3, cf. Plu. Dio42; ἀ. ὀργὴν ἔς τινα, χάριν ἐπί τινα, direct one's anger, one's gratitude, towards him, Plb.1.69.7, 23.3.6, cf. Plu.2.775e;ἀ. εἰς Περικλέα τὴν ὑπόνοιαν Id.Per.32
; of Fortune,τὴν νέμεσιν εἰς τὸν οἶκον Id.2.198d
; ἀ. ἄγνοιαν ἐπί τινας throw the blame of their ignorance upon.., Plb.38.9.5;ἐπὶ τὴν τύχην τοὺς ὀδυρμούς Plu.2.168a
.2ἀ. λείαν εἰς τόπον
place, deposit in..,Plb.
3.92.9;τὰς δυνάμεις εἰς ἀσφαλὲς ἀπηρεῖσθαι Id.3.66.9
; .Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἀπερείδω
-
7 φθεγγομαι
(fut. φθέγξομαι, aor. ἐφθεγξάμην, pf. ἔφθεγμαι - 2 л. ἔφθεγξαι, 3 л. ἔφθεγκται)1) издавать (звук), звучать ( в разных значениях)φ. φωνήν Batr. — издавать голос, произносить;
οὗτοι μέν εἰσιν ἄφωνοι, ἐκεῖνοι δὲ φθέγγονται Arst. — те (птицы) безгласны, эти же издают звуки;ζωγραφία φθεγγομένη ἥ ποίησίς (ἐστιν) Plut. — поэзия есть звучащая живопись;ὅ ἵππος φθέγγεται Her. — конь ржет;ἀετὸς φθεγγόμενος Xen. — клекочущий орел;τὸ θύριον φθεγγόμενον Arph. — скрипящая дверь;τὰ φθεγγόμενα σιδήρια Plat. — лязгающее железо;βροντέ ἐφθέγξατο Xen. — загрохотал гром;ἥ σάλπιγξ ἐφθέγξατο Xen. — прозвучала труба;φθεγγόμενος παλάμης παλμόν Anth. — рукоплещущий;(τὰ) τῇ δυνάμει ταὐτὸν φθεγγόμενα Plat. — созвучные по значению, т.е. однозначные слова2) произносить(ἔπος τι Her.; τοὺς λόγους Eur.; τὰ ῥήματα Plat.)
φ. ἔπη Plat. — читать эпические произведения;ἐφθέγξατο βοή Eur. — раздался крик;τὸ φθεγγόμενον Her. — звук, голос;ἐφθέγξαντο πάντες Xen. — все издали боевой клич;φ. ὀδυρμοὺς καὴ γόους Aesch. — издавать жалобы и вопли:ἀρὰς φ. εἴς τινα Eur. — проклинать кого-л.;φ. μετὰ βοῆς Plat. — издавать крики;ἑταῖρον προσέειπεν φθεγξάμενος Hom. — он крикнул товарищу3) говорить(φωνῇ ἀνθρωπηΐῃ Her.)
φθεγξάμενος ὀλίγῃ ὀπί Hom. — понизив голос;μικρὸν καὴ ἰσχνὸν φ. Luc. — говорить тонким пискливым голоском;φ. τι Plat. — говорить о чем-л.4) называть, именоватьτι φ. τι Plat. — называть, что-л. чем-л.;
τινὴ τὸ ὄνομα φ. τι Plat. — давать чему-л. название чего-л.5) воспевать, славить(τινα Pind.)
-
8 ἐξαιρέω
Aἐξελῶ D.H.7.56
, etc.: [tense] aor. 2 ἐξεῖλον, [dialect] Ep.and Lyr.ἔξελον Il.16.56
, Pi.O.1.26; inf. ἐξελεῖν:—[voice] Med., [tense] fut.ἐξαιρήσομαι A.Supp. 924
; laterἐξελοῦμαι Alciphr. 1.9
: [tense] aor. 2 ἐξειλόμην, rarely 1ἐξῃρησάμην Ar.Th. 761
(perh. interpol.):—[voice] Pass., [tense] pf. -ῄρημαι, [dialect] Ion.- αραίρημαι Hdt.
:—take out,ἔνθεν.. ἔξελε πέπλους Il.24.229
; ἐπείνιν καθαροῦ λέβητος ἔξελε Κλωθώ Pi.l.c.;τὸ δέλτα τοῦ ὀνόματος Pl.Cra. 413e
; simply, take out, τὴν κοιλίην, τὴν νηδύν, Hdt.2.40 (tm.), 87;πρὶν ἀνταράξας πῖαρ ἐξεῖλεν γάλα Sol.36.21
:—[voice] Pass., , cf. Pericl. ap. Arist.Rh. 1365a33.2 [voice] Med., take out for oneself, φαρέτρης ἐξείλετο πικρὸν ὀϊστόν from his quiver, Il.8.323; ἐξελέσθαι τὰ μεγάλα ἱστία their large sails, X.HG1.1.13; ἐ. τὰ φορτία discharge their cargoes, Hdt.4.196;τὰ ἀγώγιμα X.An.5.1.16
;τὸν σῖτον ἐς [τὴν στοὰν] ἐξαιρεῖσθαι Th.8.90
: abs., Syngr. ap. D.35.13, etc.:—[voice] Pass., to be discharged, of a cargo, Hdt.3.6, D.34.8.II take from a common stock, reserve,κούρην, ἣν ἄρα μοι γέρας ἔξελον υἷες Ἀχαιῶν Il.16.56
;Ἀλκινόῳ δ' αὐτὴν γέρας ἔξελον Od.7.10
, cf. Il.11.627;βασιλέϊ τεμένεα ἐξελὼν καὶ ἱερωσύνας Hdt.4.161
;Νίσῳ ἐ. χθόνα S.Fr.24.5
;θεοῖσιν ἀκροθίνια E.Rh. 470
;κλήρους τοῖς θεοῖς Th.3.50
:—[voice] Med., choose for oneself, carry off as booty,τὴν ἐκ Αυρνησσοῦ ἐξείλετο Il.2.690
, cf.9.130; choose,μενοεικέα Od.14.232
;μίαν ἕκαστος σιτοποιὸν ἐ. Hdt.3.150
, cf. X.An.2.5.20; ; δῶρον.. πόλεος ἐξελέσθαι to have accepted as a gift, Id.OC 541 (lyr.):—[voice] Pass., to be given as a special honour, τινί to one, Th.3.114; ἐξαραιρημένος Ποσειδέωνι dedicated to him, Hdt.1.148;γέρεα.. σφι ἦν τάδε ἐξαραιρημένα Id.2.168
; ἐ. αὐτοῖς set apart for them, Pl.Criti. 117c;τὰ τεμένη τὰ ἐξῃρημένα IG12.45.10
; of funds, to be set apart, ear-marked, SIG577.64 (Milet., iii/ii B. C.); but τοῦ ἀργυρίου τοῦ ἐκ τοῦ λιθοτομείου ἐξαιρουμένου moneys received from.., IG22.47.2 take out of a number, except,μητέρας ἐξελόντες Hdt.3.150
;Σιμμίαν ἐξαιρῶ λόγου Pl.Phdr. 242b
, cf. X.Mem.1.4.15.III remove people from their country, Hdt.2.30;τοὺς ἐν τῇ λίμνῃ κατοικημένους Id.5.16
; στρουθούς (sc. ἐκ τοῦ νηοῦ) Id.1.159: generally, remove,τὸν λίθον Id.2.125
;ἐκ τοῦ λυχνούχου τὸν λύχνον Alex.102
;πατρὸς φόβον E.Ph. 991
, cf. Isoc.2.23; ὀδυρμούς, ἄγνοιαν, ἔρωτα, Pl.R. 387d, Lg. 771e, Smp. 186d;ἀλλήλων τὴν ἀπιστίαν X.An.2.5.4
:—[voice] Med., ; ὑμῶν ἐ. τὴν διαβολὴν.. ταύτην remove this prejudice from your minds, Pl.Ap. 19a, cf. 24a.2 get rid of,[ὗν] ἐκ τῆς χώρας Hdt.1.36
;θῆρας χθονός E.Hipp.18
; make away with, παῖδας, θῆρα, Id.HF39, 154;Ἀθηναίους X.HG2.2.19
.b destroy,πόλιν Hdt.1.103
, al., cf. Th.3.113, 4.69, D.18.30;χωρία Id.23.115
; , cf. 278;φρούριον D.H.8.86
.3 [voice] Med., ψυχήν, θυμόν, φρένας ἐξελέσθαι, either c. acc. pers., bereave a person of life, etc., asμιν ἐξείλετο θυμόν Il.15.460
, 17.678 (so in Trag., E.Alc. 69, IA 972): or c. gen. pers., asμευ φρένας ἐξέλετο Ζεύς Il.19.137
, cf. Hes.Sc.89;σεῦ ψυχὴν χαλκῷ Il.24.754
;μου τέρψιν ἐξείλου βίου E.Alc. 347
, etc.: rarely, c. dat. pers.,Γλαύκῳ φρένας ἐξέλετο Ζεύς Il.6.234
; [οἰωνοῖς] τέκνα Od.16.218
: in tmesi,ἐκ δέος εἵλετο γυίων 6.140
;ἐκ θυμὸν ἕλοιο 20.62
, cf.Il.11.381:—[voice] Med., take away from one,τὰ φίλτατα S.El. 1208
:—[voice] Pass., ἐξαιρεθέντες τὸν Δημοκήδεα having had him taken out of their hands, Hdt.3.137; , cf. Pl.Grg. 519d, etc.4 [voice] Pass., to be removed from, i.e. transcend,τοῦ τῶν ὄντων πλήθους Procl. in Prm.p.546
S.; ἑνάδες ἐξῃρημέναι transcendent, ib.p.547 S., cf. Dam.Pr.7; τὸ μᾶλλον -μένον μᾶλλον καὶ χωρεῖ διὰ τῶν ἄλλων ib. 325. Adv. ἐξῃρημένως transcendently, ib. 270; ultimately, opp. προσεχῶς, Phlp.in de An.270.14.IV [voice] Med., set free, deliver, , Ar. Pax 316; ἐκ τῶν κινδύνων τινά Decr. ap. D.18.90;ἐκ τῆς ἀνάγκης PPetr.3p.74
;ἐκ τῶν θλίψεων Act.Ap.7.10
; ἐξαιρεῖσθαι εἰς ἐλευθερίαν claim as a freeman, Lys.23.9, D.8.42, 10.14.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐξαιρέω
См. также в других словарях:
Θράκη — I Μυθολογικό πρόσωπο. Αναφέρεται ότι ήταν κόρη του Ωκεανού και της Παρθενόπης, αδελφή της Ευρώπης. Η Θ. ονομαζόταν Τιτανίς από τον Στέφανο τον Βυζάντιο, ο οποίος απέδιδε την καταγωγή της στον Ωκεανό. Σύμφωνα με τη μυθολογία, απέκτησε τον Βίθυ από … Dictionary of Greek
Πίστις — Αγία της Ανατ. Ορθόδοξης Εκκλησίας. Συνεορτάζεται με τις αγίες που έχουν το όνομα Ελπίς, Αγάπη και Σοφία γιατί μαρτύρησαν μαζί. Καταγόταν από την Ιταλία. Οι μεν Πίστις και η Αγάπη μαρτύρησαν με αποκεφαλισμό σε ηλικία δώδεκα και εννιά χρονών… … Dictionary of Greek
εξαιρώ — (AM ἐξαιρῶ, έω) [αιρώ] 1. βγάζω από μέσα, αφαιρώ 2. δεν συμπεριλαμβάνω με άλλους, αποκλείω («τὰς μητέρας ἐξελόντες», Ηρόδ.) νεοελλ. 1. για ειδικούς λόγους απαλλάσσω ή αποκλείω κάποιον από καθήκον ή δικαίωμα («ο νόμος εξαιρεί τα παιδιά τών… … Dictionary of Greek